A tenisz egy olyan - ütővel játszott - labdajáték, amely egyes vagy páros formában is játszható. A játék során a pályán kell tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes.
Hogy miért jó teniszezni? Miért töretlen a népszerűsége ennek a sportnak? A válasz egyszerű: mert amellett, hogy szórakoztat, kikapcsol, rendszerességet visz az életedbe, még átmozgatja az egész testedet is.
A tenisz története
A tenisz a francia eredetű ütős labdajátéknak - a jeu de paume-nak az angolok által továbbfejlesztett változata. Források szerint a tenisz mai formájában Angliában, 1858 és 1870 között jött létre, ott rendezték az első tenisztornát is 1876-ban. Kialakulását követően a tenisz sokáig az arisztokrácia és a tehetősebb rétegek sportja volt. Mára azonban minden korosztály, minden társadalmi réteg játszhatja - közkedvelt sport és szabadidős tevékenység lett.
Miért érdemes teniszezni?
A rendszeres teniszezés karbantartja a testet és a lelket.
A teniszezés során:
- rengeteg kalóriát égetsz el,
- javul az állóképességed,
- erősödik a szív-, és érrendszered,
- látványosan erősödnek az izmaid,
- javul a reakcióidőd,
- javul a finommotoros mozgásod
- erősödnek a csontjaid, izületeid
- nő az önbizalmad
- csökken a szorongásod, oldódik a feszültség
- fejlődik a taktikus gondolkodás, és a koncentrálóképességed
Érdekességek a teniszpályáról
A teniszpályának meghatározott méretei vannak: teljes hossza 23,77 méter, a szélessége pedig attól függ hogy egyest vagy párost játszanak - ha egyest akkor 8,23 méter - ekkor a pálya két szélén található 1,37 méteres folyosók nem számítanak a pályába. Ha párost játszanak, a két folyosó is érvényes: ekkor tehát a pálya szélessége 10,97 méter.
A pálya borítása sok tekintetben befolyásolja a játékot. A labda gyorsasága, pattanása függ attól, hogy milyen borítású pályán játszanak a teniszezők:
- a kemény pálya jellemzője, hogy gyors, és nagy fizikai felkészültséget igényel
- a füves borítás a költséges karbantartartás miatt ritka, ez a borítás a leggyorsabb, a labda alacsonyra pattan
- a szintetikus pályákat főleg a fedett pályás tornákon alkalmazzák, és gyorsasága miatt leginkább a kemény borításra hasonlít.
A teniszütő
Az ütőt a 16. század elején találták fel, a jeu de paume-hoz. A teniszütő készülhet fémből (acél, duralumínium, titánötvözet), fából (kőrisfa, bükkfa), vagy szintetikus rostokból (üveg, szén, esetleg farostok keveréke). Mig régebben a faütő volt a jellemző, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az ütő ma már sokkal könnyebb lett, és nagyobb erő kifejtésére alkalmas, kellemesebbé téve a teniszezést.
A teniszlabda
A teniszlabdák összetétele attól függ, milyen célra készülnek: szabadidős sportoláshoz, amatőr-, rendszeres-, vagy profi teniszhez, felnőtteknek vagy fiataloknak. Fontos a labda teherbíró képessége és élettartama - a versenyeken használt labdák vannak a legnagyobb terhelésnek kitéve, ezért ezek a labdák gyorsabban elhasználódnak.
Alapvető ütések
A teniszben 8 alapvető ütés van: a szerva, a tenyeres, a fonák, a röpte, a félröpte, a lecsapás, a rövidítés és az átemelés. További ütésfajta a nyesés és a pörgetés. Az ütés iránya szerint megkülönböztetünk keresztütést, egyenes ütést vagy elütést.
A különféle ütések sajátosságairól, a játék menetéről és szabályairól győződj meg Te magad - ha eddig még nem tetted, próbáld ki Te is ezt a méltán népszerű sportágat!